Dr. Balázs Sándor akadémikus

Dr. Balázs Sándor 1952-ben szerzett felsőfokú oklevelet. Tudományos és oktatói tevékenységét a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen (jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem) kezdte és folytatja ma is. 1957-től a tanszék Budai Kísérleti Telepének vezetője lett. 1959-ben kapott egyetemi doktori címet a zöldségtermesztő tájakkal kapcsolatos kutatómunkájáért. Kandidátusi fokozatát 1964-ben szerezte meg a paprika mesterséges megvilágításával kapcsolatos vizsgálataiért, eredményei nemzetközi viszonylatban is egyedülállóak. 1971 és 1992 között a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Rt. Kecskemét, illetve jogelőd intézményének főigazgatója volt, emellett 1982-től az Egyetem Zöldségtermesztési Tanszékének vezetői teendőit is ellátta. Oktatói munkásságát 1983-ban egyetemi tanári címmel ismerték el.

Munkásságának eredményeként 1975-ben a tudományok doktora, 1982-ben az MTA levelező tagja lett, majd az MTA 150. közgyűlése 1990. májusában rendes tagjai sorába választotta.

Tagja az MTA Agrártudományok Osztályának, elnöke, illetve tiszteletbeli elnöke a Kertészeti Bizottságnak, tagja az MTA Doktori Tanácsának, a Budapesti Corvinus Egyetem Doktori Tanácsának, elnöke a Magyar Kertészeti Tanácsnak.

Tudományos munkáját és oktatói tevékenyégét az egyetemen jelenleg is folytatja.

Tudományos munkásságát több mint 150 tanulmány, közte 23 könyv - tanúsítja.

A zöldségtermesztő tájak monográfiájának elkészítése mellett elsőként ő foglalkozott hazánkban a zöldségnövények CO₂ trágyázásának lehetőségeivel. Kutatói munkásságának fő területe azonban a gombatermesztés volt, ezen a területen érte el tudományosan és gazdasági téren egyaránt legjelentősebb kutatási eredményeit, - születtek szabadalmai. A vadontermő és ehető szaprobionta gombafajok domesztikációján túlmenően legjelentősebb eredményei: az univerzális komposzt kidolgozása a Pleurotus, Coprinus, valamint a Stropharia fajok részére. Új hőkezelési eljárást dolgozott ki a Pleurotus fajok táptalaja előkészítésére mellyel gyorsabban és tervezhetőbben elégíthető ki a termesztők igénye. Magyarország laskagomba termesztő területeinek többségén áttértek az új technológiával előállított alapanyag használatára. Hazánkban két üzem szolgáltatja az ország 2500 tonnás laskagombatermése 95%-hoz az alapanyagot, mindkét üzem már évek óta szabadalomban leírt eljárás szerint termel, de a módszer külföldön is szép elterjedtségnek örvend.

 <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

(A laudációt elmondta: Fehérvári-Póczik Erika, PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem)